Demokrata, 2002. november 8.(Tóth Gergelytől)

Maradjunk itthon
Hogyan és miért nem lehet akárkinek amerikai vízumhoz jutni?

Aki utazott mostanában az Amerikai Egyesült Államokba, tudja, hogy milyen hosszadalmas és szigorú procedúrán kell átesnie, amíg a repülőgép a célországban földet ér. Magyar állampolgár ugyanis csak vízummal utazhat az Újvilágba. A kiutazónak azonban semmi oka sincs arra, hogy a beutazási engedéllyel a zsebében nyugodtan hátradőljön, ugyanis még a repülőtérről is visszafordíthatják, ha gyanút ébreszt a külseje, poggyásza vagy az úti célja. Mindeközben az amerikai állampolgárok, egy mindmáig viszonzatlan megállapodásnak köszönhetően, minden korlátozás nélkül beutazhatnak hazánkba.

Az Egyesült Államokba szóló beutazási engedélyek október elsejéig utazási irodákon keresztül is megszerezhetők voltak, azóta csak az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén van rá mód. Lapunknak arra a kérdésére, hogy mi indokolta ennek megszüntetését, a nagykövetség azt válaszolta, hogy a konzuli osztály ügymeneti okokból döntött úgy, hogy maga vállalja a felelősséget minden vízumkérelemért. Érvelésük szerint a feldolgozás hosszú időt vett igénybe, és a kérvényezőknek így is be kellett menniük a konzulátusra személyes interjúra, így többször kellett ezekkel az ügyekkel foglalkozniuk.
Elképzelhető, hogy ettől a döntéstől az ügyintézés átláthatóbbá válik, a beutazási engedélyért folyamodók azonban ezt valószínűleg másképp látják, a kiutazáshoz szükséges feltételek teljesítése ugyanis alaposan próbára teszi az utazni vágyók tűrőképességét. A nagykövetség jelenleg kizárólag telefonon érhető el, a (06 90) 507 507-es számon. A telefonhívás díja percenként 360 forint plusz áfa, aminek a tarifája vetekedik a legdrágább társkereső és szextelefonok díjával. A számot feltárcsázva egy gépi hang akkurátusan angolul, majd magyarul is eligazítja a telefonálót arról, hogy melyik gombot kell megnyomnia az anyanyelvének megfelelő tájékoztatáshoz. Ezután egy kedves női hang üdvözli a telefonálót, aztán felhívja a figyelmet, hogy a hívás díja percenként mennyibe kerül, elmondja a információs szolgáltatás üzemeltetőjének nevét, majd kapcsolja az ügyintézőt.
Az időpontszerzéshez szükséges telefonbeszélgetés átlagosan hat percet vesz igénybe, ami megközelítően háromezer forintba kerül. A mobiltelefon és az utcai fülke szóba sem jöhet, mert az emelt díjas szám csak vonalas készülékről hívható. A telefonos szolgáltatás csak hétköznap reggel 8 és este 6 óra között vehető igénybe, tehát munkába indulás előtt még nem, mire pedig hazaér az ember, már nem tud az ügyintézővel beszélni.
Az Amerikai Nagykövetség a telefonszolgáltatással kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a Marketlink céggel kötött szerződést időpont-egyeztetési és információs szolgáltatás nyújtására. A cég a fizető szám révén befolyó pénzt megtartja az általa nyújtott szolgáltatás költségeinek a fedezésére. A nagykövetség egyáltalán nem részesül a díjból. A Demokrata rákérdezett arra is, hogy miért olyan emelt tarifájú megoldást választottak, ami csak korlátozottan hívható, és arra is, hogy ingyenes (zöld) szám alkalmazása felmerült-e mint lehetséges alternatíva. Erre a kérdésünkre azonban kitérő választ kaptunk. A kívülálló szolgáltatóval kötött szerződést a főkonzul azzal indokolta, hogy az amerikai nagykövetségnek sem a személyzete, sem a felszerelése nem volt meg ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt a munkát. Néhány évvel ezelőtt a Magyar Hírlap újságírójának hasonló kérdésére a főkonzul azt a választ adta, hogy az amerikai kormány nem fizet az információk és időpontkérők helyett.

Szigorodó feltételek

Az évek folyamán nemcsak az eljárás feltételei szigorodtak, idén november elsejétől a kérelem benyújtásának díja is nőtt. A látogató vízum kiadási díja 65 dollárról 100 dollárra emelkedett. Ezzel kapcsolatban az amerikai nagykövetség úgy fogalmazott, hogy a megszigorodott biztonsági ellenőrzések miatt a nem bevándorló vízumkérelmek feldolgozása idő- és munkaigényesebbé vált, így a vízumkérelmek feldolgozásának a költsége nem csökkent. Mint kifejtették, ennek, valamint annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a Határbiztonsági Program költségvetését ki kell gazdálkodniuk, a Külügyminisztérium 100 dollárban határozta meg azt az összeget, amellyel fedezni tudják az említett költségeket. A nagykövetség honlapján is megtalálható információk szerint a vízumkiadási díjat olyan számítógépes rendszer kiépítésére fordítják, amely kiszűri a nemkívánatos elemeket, valamint nagyon biztonságos, gép által leolvasható vízumok (MRV) kiadását fedezik belőle.
Az Egyesült Államok Kongresszusa által 1994-ben elfogadott törvény előírja, hogy az amerikai külügyminisztériumnak modernizálnia kell a technikát minden egyes vízumkiadó poszton. A mostani vízumdíjemelésre a hivatalos indoklás szerint azért került sor, hogy fedezze a tavaly szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások után elrendelt rendkívüli ellenőrzések költségeit.
Az ebből származó többletbevétel lehetővé teszi, hogy a jelenleg veszteséggel működő vízumszolgálatok teljes működési költségét is fedezzék. Ez azt jelenti, hogy a budapesti amerikai nagykövetség biztonsági intézkedéseinek költségeit ­ az emelt díjas telefonszolgáltatáshoz hasonlóan ­ szintén a magyar állampolgárok fizetik meg.

Kiváltság a bebocsátásért

A vízum kérelmezéséhez a magyar állampolgárnak a legkülönfélébb iratokkal kell bebizonyítania, hogy nem kíván az engedélyezett időn túl az Egyesült Államokban maradni. Bizonyítania kell, hogy Magyarországhoz szoros családi, szociális és gazdasági szálak fűzik, "amelyek az ideiglenes kint tartózkodás után hazájába történő visszatérésre késztetik". Előfordul, hogy valakit azért utasítanak el, mert még nem alapított családot, és a lakás, amiben lakik, a szülei tulajdonában van. Bizonyítékot kell felmutatnia arra vonatkozóan is, hogy az Államokba érkezve konkrét úti célja van, ahol várnak rá, a kint töltött időre pedig kellő anyagi fedezettel rendelkezik.
A szükséges dokumentumokon és igazolásokon túl a vízumot kérelmezőnek ki kell töltenie három kérdőívet is. Ezek közül az alapkérdőív az állampolgár személyes adatain kívül a kiemelten fontos kérdések között a bűncselekmények elkövetésére vonatkozó kérdésekkel egy pont alatt arra is rákérdez, hogy az illető "részt vett-e emberek üldöztetésében a német náci kormány irányítása alatt".
Azok, akik a kommunista kormány irányítása alatt tették ugyanezt, minden gond nélkül beutazhatnak az Újvilágba, a kérdőív erre ugyanis nem tér ki, ami arra enged következtetni, hogy a két gyilkos diktatúra ­ a kommunizmus és a fasizmus ­ megítélésében még mindig alapvető nézetkülönbségek vannak.
A kiegészítő kérdőív rákérdez az állampolgár pontos útitervére, érkezésének és elutazásának dátumára, a légitársaság járatszámára, a meglátogatandó helyek nevére, és minden egyes helyen az elérhetőségére. A kérdőív igen behatóan érdeklődik az utazni vágyó múltjáról is, tudni szeretné az összes oktatási intézményt névvel, címmel, telefonszámmal, ahol az illető tanult, megkéri, hogy sorolja fel az összes országot, ahol az elmúlt tíz évben járt. Ezenkívül érdeklődik, hogy van-e valamilyen speciális képzettsége vagy szakmai gyakorlata, beleértve a lőfegyverrel, robbanószerekkel, nukleáris, biológiai vagy kémiai anyagokkal kapcsolatos ismereteit is.
Ha a papírmunkát sikerült elintézni, akkor nincs más hátra, mint ellátogatni a telefonon megadott időpontban (ami reggel negyed kilenctől tizenegyig tart) a Szabadság térre, az amerikai nagykövetség épületéhez. Gondot okozhat az épület megközelítése, az elmúlt évtől ugyanis kordonnal körbe van kerítve a tér egy jelentős része. Ha sikerült megtalálni a "Vízumot igénylők, kérjük a szólításig itt várakozni" táblát, akkor a kordon előtt várakozókkal a bebocsátásig elbeszélgethetünk a papírmunka viszontagságairól, például, hogy ki miként értelmezte a kérdőívben a nemzetségi vagy törzsi neve alpontot. A vízum azonban nem jog, hanem kiváltság ­ ahogy a nagykövetség fogalmaz ­, csupán csak lehetőség arra, hogy az illető bebocsátásért folyamodjon az Egyesült Államokba. Ám ennek a kiváltságnak a megszerzéséhez is komoly bürokratikus útvesztőn át vezet az út. A személyes beszélgetésnél a konzul azt vizsgálja, hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e bevándorolni az Egyesült Államokba. A konzuli tisztviselő dönti el, hogy a benyújtott dokumentumok elég meggyőzőek-e a vízumkérelem jóváhagyásához.
A nagykövetség honlapja azonban külön felhívja a figyelmet, hogy konkrét tanácsot nem tudnak arra vonatkozóan adni, mely dokumentumok megfelelőek a vízumért folyamodó számára. Az Egyesült Államok bevándorlási törvénye ugyanis kimondja, hogy minden idegent bevándorlónak kell tekinteni mindaddig, amíg kielégítően nem bizonyítja, hogy jogosult a nem bevándorló státusra.
Lapunk kérdésére a nagykövetség illetékese elmondta az interjúról, hogy az a vízumfolyamat szerves része, minden beszélgetés pár percig tart, az eset bonyolultságától függően. Ez alapján tud a konzulátusi tisztviselő megbizonyosodni a kérelmezőt a hazájához fűző kötelékek erősségéről, és ez alapján dönti el, hogy megfelel-e az amerikai vízumhoz jutás kritériumainak.
Tehát minden dokumentum begyűjtése, igazolások kiállítása, kezelési költség lerovása és kérdőívek kitöltése után is dönthet úgy a konzul, hogy elutasítja a kérelmet és nem ad ki vízumot. Az így fölöslegesen lerótt kezelési költség visszafizetéséért azonban nem érdemes reklamálni, a vízumkérelem kitöltési útmutatója ugyanis tájékoztat arról, hogy a díj nem visszatérítendő.
Ha mégis megkapta a konzultól a magyar állampolgár a kiváltságot, hogy bebocsátásért folyamodhasson az Államokba, akkor is előfordulhat, hogy az országba lépés helyszínén ­ például a New York-i repülőtéren ­ visszafordítják. Az országba való belépés helyszínén döntik el ugyanis, hogy engedélyezik-e, és ha igen, mennyi időre az ott-tartózkodást. Ahogy a Külügyminisztérium közleményéből is megtudhatjuk, ennek indoka az, hogy a vízum csupán utazási ígérvény, a belépést a bevándorlási tiszt engedélyezi.
Ha a potenciális bevándorlónak minősített, de hazaszeretetét mégis kellő hitellel bizonyító magyar állampolgárnak sikerült mindenkit meggyőznie arról, hogy nem áll szándékában bevándorolni, akkor már csak arra kell figyelnie, hogy az engedélyezettnél hosszabb időt ne töltsön az ország határai között. Ez ugyanis az Egyesült Államok törvényei szerint bűncselekménynek számít és súlyos szankciókat von maga után. A lejárt tartózkodási engedéllyel közlekedő külföldit letartóztatják és 1-3 hónapos idegenrendészeti fogdában vagy börtönben töltött őrizetes fogság után, a bírói döntésnek megfelelően kiutasítják vagy kitoloncolják. Ez általában az amerikai vízum érvénytelenítésével és az országba történő beléptetésnek 5-10 évre szóló megtagadásával jár együtt. Az illegális munkavállalásért hasonló, illetve még szigorúbb büntetés jár. Isten óvjon minden magyar turistát attól, hogy a hazautazása előtti napon megbetegedjék! S ha mégis, inkább tántorogjon lázasan haza, mert ha ott marad, bűnözőnek számít.

Egyoldalú kedvezmény

A 90 napra vagy ennél rövidebb időre hazánkba látogató amerikai állampolgárok vízummentessége egy 1990-ben a két állam kormánya által kötött megállapodáson alapul. A magyar kormánynak a beutazó amerikaiak vízummentességről szóló döntését az Államok külügyminisztériuma levélváltásban üdvözölte és megerősítette, hogy megfontolja a Magyar Köztársaság felvételét a "Vízummegszüntető Kísérleti Programba". Magyarország tizenkét évvel ezelőtti gesztusát az Egyesült Államok azóta sem viszonozta, annak ellenére, hogy hazánk ma már NATO-tagállam, és az európai uniós tagság küszöbén áll. A megállapodás tizenkét éve változatlanul egyoldalú, a vízummegszüntetésre irányuló diplomáciai törekvések pedig sorra kudarcot vallottak.
A kialakult helyzet csak részben magyarázható az amerikai terrortámadást követő biztonsági lépésekkel. A nagykövetség tisztviselője a "Vízummegszüntető Kísérleti Programról" elmondta, hogy egy 1986-os törvény hozta létre, és 1988-ban lépett hatályba, azóta pedig 28 országra terjesztették ki. A törvény értelmében az ezen országokból 90 napra vagy annál kevesebb időre beutazók turistaként vagy üzleti céllal vízummentesen léphetnek be az Egyesült Államokba. Más célból beutazni kívánók számára továbbra is szükséges vízum igénylése a belépéshez (tanulók, idénymunkások és bevándorlók). Mint mondták, ahhoz, hogy egy ország részt vehessen ebben a programban, a nem bevándorlási céllal érkező beutazók visszautasítási arányának átlagosan 3 százaléknál kevesebbnek kell lennie évente, Magyarországon azonban az elutasítottak aránya több ennél.
Továbbá számos más tényezőt is értékel az amerikai kormány a döntés meghozatala során, mint például az útlevél biztonságossága, politikai és gazdasági stabilitás, határellenőrzés, bűnüldözési együttműködés és általános közbiztonsági követelmények betartása.
A vízumkényszert tehát a nagykövetség elsősorban az elutasítottak magas számával indokolta. Az elutasítás azonban egy vélelmen alapul, azon a feltevésen, hogy az illető letelepedési szándékkal akar az Államokba utazni.
Ez a vélelem azonban nem válik bizonyossággá, hiszen az állampolgár nem jut el a célországba, mert a vízumkérelmét előre elutasították. Következésképpen ezek a statisztikák feltevésen alapulnak, amelyek soha nem nyernek bizonyítást, hiszen a polgárok nem utazhatnak ki az Államokba, és így nem követhetik el azt a törvénysértést, amivel feltételesen vádolják őket, miáltal ártatlanságukat sem képesek bizonyítani ­ ha beutazhatott volna, hazatérhetett volna időben ­, azaz amerikai szemmel bűnözők.
Ma már világos, hogy a magyarokkal szembeni vízumkényszer legalább annyira politikai, mint bevándorlási kérdés. Az Egyesült Államokban a katonai kiadások 2002-ben 318 milliárd dollárra nőttek, ami 27 milliárddal több a tavaly erre fordított összegnél, de 1,9 milliárddal kevesebb, mint amit az elnök igényelt.
Eközben az amerikai Képviselőház júliusban, George Bush elnök javaslatára egy új, terrorizmus elleni minisztérium felállításáról döntött. Egyes elképzelések szerint az új belbiztonsági tárca felügyelete alá kellene vonni az FBI és a CIA egyes részlegeit is. Ez az új minisztérium a vízumpolitikát is felügyelni fogja, ami újabb kérdéseket vethet fel a beutazási engedélyért folyamodók személyes adataival kapcsolatban, amelyeket az USA adatvédelmi törvényei alapján kezelnek.
Magyarországról a "nem bevándorló" (magyarul: turista) vízumok száma a szeptember 11-ei események óta jelentősen csökkent. A beutazási engedély díja ezzel szemben nőtt, amit anyagi nehézségekkel magyaráz a nagykövetség. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a vízumra elsősorban a kezelési költség beszedése miatt van szükség. A kiutazni szándékozó magyarok által befizetett összeg ­ a
hivatalos indoklás szerint is ­ elsősorban a rendkívüli biztonsági intézkedések fedezésére szolgál. Ezen költségek csökkenése pedig a közeljövőben szintén nem várható.
Bár a hihetetlenül kemény Magyar Külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy a viszonosság kérdését napirenden tartja és következetesen felveti a kétoldalú tárgyalásokon ­ az európai uniós taggá válásunk után pedig az EU Bizottság fog a további lépésekről dönteni ­ az Amerikai Nagykövetség lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 11-ei események következtében bevezetett biztonsági követelmények szigorítása valószínűtlenné teszi azt, hogy bármely ország a "Vízummegszüntető Kísérleti Program" részévé válhasson a közeljövőben. És akkor még nem szóltunk arról, hogy ha a magyar "nem bevándorló" turista kijut az Államokba, minden további nélkül letartóztatható és korlátlan ideig fogva tartható terrorizmus vagy terroristákkal való kapcsolat gyanújával. Maradjunk itthon.
Kállay-Nagy Szilvia­Pátrovits Amrita

Maintaining Lawful Permanent Resident Status (Szedő Gábortól, 2002.XI.27)

Permanent residency status is not automatically lost by a lengthy absence abroad but an extended absence is one factor that is taken into account by the Immigration Service in judging whether an alien has abandoned his/her permanent residency status. The key factor in this determination is the alien's intentions but a mere statement of intent to remain a U.S. resident is not controlling. The Service will look at objective facts that indicate the alien’s intent. The major factors that are analyzed in determining the alien's intent include the following:

• Length of alien's absence;
• Purpose of alien's departure;
• Existence of facts indicating a fixed termination date for the stay abroad;
• Continued filing of U.S. tax returns as a resident of the U.S.;
• Maintenance of other ties with the U.S., such as ownership of property, bank accounts, credit cards, driver's license;
• Location of the alien's close family members;
• Location and nature of the alien’s employment, e.g., U.S. v. foreign employer, permanent v. temporary employment abroad, fixed term employment contract, etc.

It is important to note that a return trip once a year to the U.S. is not a guarantee that you will not have problems maintaining your permanent residency even IF a re-entry permit is issued.

The Illegal Immigration Reform and Immigrant Responsibility Act (IIRAIRA) of 1996 has now placed a burden on the permanent resident to convince the INS that he or she has not abandoned permanent residence after an absence of 180 days (6 months) or more (INA § 101(a)(13)(C)(ii)). This provision makes it even more imperative that the resident alien who is planning a lengthy absence abroad, perform the necessary steps to safeguard his/her permanent resident status.

If the alien will be abroad for a considerable period of time, the alien must take certain steps to assure that permanent resident status will not be lost. Most importantly, the alien must continue to file U.S. tax returns as a resident. This does not mean that the alien must actually pay U.S. income taxes if employed abroad, since tax treaties and foreign tax credits may minimize the amount of tax that actually has to be paid. However, the alien must file a resident tax return and claim his or her worldwide income on the return even if he or she can exempt most of this income from taxation.

We recommend that the alien also:

• Maintain a U.S. address, even if it is the home of a friend or relative. Continued ownership of U.S. property is beneficial.

• If alien is assigned abroad by a U.S. employer, a written statement should be obtained from the employer specifying the terms and length of the assignment. Statement should include, if possible, language that the alien will be reassigned to the U.S. upon completion of the foreign assignment.

• If alien is temporarily assigned abroad, he/she should obtain an employment contract or written statement specifying the terms and length of employment.

• Alien should leave open and continue to use U.S. bank accounts. U.S. credit card accounts should be maintained, and the alien should continue to renew his/her U.S. driver's license.

It is recommended that the permanent resident apply for a re-entry permit. A re-entry permit, which must be applied for while the alien is physically present in the U.S. is valid for up to a two year period.
This permit will allow the alien to re-enter the U.S. upon an extended absence within that two year validity period. However, it should be noted that the reentry permit does not guarantee the alien's readmission to the U.S. The alien must still be admissible upon return to the U.S. and may not be excludable under the grounds of exclusion. The alien should follow the above-mentioned guidelines for overcoming the presumption of abandonment after a lengthy absence abroad.

Preserving Residence for Naturalization Purposes

To become a naturalized U.S. citizen, a permanent resident must reside continuously in the U.S. for a period of five years following lawful admission to permanent resident status, must not be outside the U.S. for one year or more at any given time, and must be actually physically present in the U.S. for at least half of that period. Please note that maintaining continuity of residence for naturalization purposes is a different issue from maintaining permanent resident status.

There is a conclusive presumption that an absence from the U.S. of one year or more automatically breaks the continuity of the alien's residence for naturalization purposes unless the alien take steps to preserve the continuity during the alien's absence. An alien may receive this benefit if he/she has been physically present and residing in the U.S. as a permanent resident for an uninterrupted period of one year prior to the absence; will be employed abroad by or under contract with U.S. corporation or majority owned subsidiary of U.S. corporation engaged in the development of foreign trade and commerce; alien requests the extended absence naturalization benefits before he or she has been absent from the U.S. for one year; alien proves that the absence is in furtherance of his/her overseas employment.

A timely application is required to receive this benefit. To apply for this benefit, the alien should submit INS Form N-470 and an affidavit from his/her employer.