Helyzetkép: a san francisco-i magyarság nyelvéről és szokásairól

       A világban szétszóródott magyar közösségeinket érintő kérdések egyik legégetőbbje anyanyelvünk és műveltségünk megőrzése és továbbörökítése. Az erre vonatkozó állapotok felmérése nem egyszerű dolog, hiszen négy földrészen is élnek számottevő nagyságú csoportok (Európán kívül Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon, és csekély számban Dél-Afrikában is). Így ezek a vizsgálatok csak lépésenként és egy-egy kisebb földrajzi egységre összpontosítva képzelhetők el reálisan. Emiatt érthetően sajnos kevés azok száma is, akik átfogó képet tudnak nyújtani az emigráció világáról valamely konkrét szempont szerint. Ilyen például Török István munkája 1978-ból (Katolikus magyarok Észak-Amerikában), mely az egyházközösségek életét vázolja, Borbándi Gyula két műve, mely a teljes magyar diaszpóra életét igyekszik összefoglalni, elsősorban az intézményes lét szintjén (A magyar emigráció története 1945-1985 és Emigráció és Magyarország, 1985-1995-ig), vagy Joseph Széplaki történelmi áttekintése 1975-ből, The Hungarians in America 1583-1974. Fontos megemlítenünk a pittsburghi Várdy-professzorházaspár munkáját is, valamint egyedülálló forrásértékük miatt a Katolikus Magyarok Vasárnapja Kalendáriumát, amely 1992-ig jelent meg (legutóbb Youngstown, Ohioban) és a jelenleg is kiadott Bethlen Naptárt Ligonier, Pennsylvaniából.


San Franciscóról és környékéről röviden


         Ennek megfelelően én szerényebb célt tűztem magam elé, a (Los Angeles után a) második legnagyobb kaliforniai közösség állapotára voltam kíváncsi. A mi itteni helyzetünk talán más, távolabbi magyar közösségekben élő olvasók számára is érdekes lehet, hiszen a leírt jelenségek közül több máshol is megfigyelhető, általános érvényű. San Francisco alatt ma már nemcsak magát a várost, hanem az Öböl nagyobb környékét kell értenünk, mert itt is jellemző az elővárosokba költözés, melyhez nagyban hozzájárul a Silicon Valley rohamos fejlődése is, új munkahelyeket kínálva. A teljes terület tehát mintegy száz-százhúsz mérföld átmérőjű kört alkot (180-190 kilométer), melyben a főbb települési egységek San Francisco mellett az alatta elterülő Félsziget és Oakland városa.
         Az itteni magyar bevándorlás már ugyan a múlt század elején elkezdődött (a Második Világháború előtt például volt Dalárda, sőt Segélyegylet már 1890-ben), ám jelentősebb létszámú magyar csak a Szabadságharc után érkezett, mivel azelőtt, főként a repülőgép-forgalom kezdetlegesebb volta miatt a nyugati part igen távol esett az ország egyéb részeitől. Becslések szerint a környéken ma vagy tízezer honfitársunk élhet, melynek mintegy tíz-tizenöt százaléka aktív, vagyis részt vesz a magyar események valamelyikén.
         A két legfontosabb intézmény (mint máshol is a világban) a két egyház, azaz a Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Református Egyház. Előbbi Portola Valleyben működik, ahol bencés szerzetesek 1957-ben magyar iskolát alapítottak. (Mindszenty bíboros kétszer is járt itt.) Ez azóta amerikai kezelésbe került, ám három szerzetes, Jávor Egon, Horváth Piusz és Németh Maurusz atyák a misszió keretein belül lelkesen ellátják a közösséget. A református hívek Redwood Cityben gyűlnek össze, ahol a templom magyar tulajdonban van és a legutóbbi időkig az energikus Katona Jenő volt a lelkipásztor, majd 2003 októberétől a fiatal Magyari-Köpe Gábor látja el itt a híveket.

Mindkét egyház otthont ad nemzeti ünnepeink megemlékezéseinek és kulturális eseményeknek is, és rendszeresen támogatják a magyarországi és kárpát-medencei rászorulókat. A március 15-i központi ünnepélyt a Református Egyház rendezi, Szent István napját pedig már több, mint negyven éve a san francisco-i Golden Gate Parkban tartják a városi (amerikai) zenekar közreműködésével. Ennek szervezője Rékay András, a Szabadságharcos Szövetség helyi szervezetének elnöke. E héten egyébként már hagyomány, hogy a polgármester a magyarok jelenlétében kitűzi a városházán a polgármesteri iroda erkélyére a magyar nemzeti lobogót. Október 23-áról két helyen is megemlékeznek, először szombat este a Református Egyház rendezésében ünnepi műsorral az úgynevezett Serlegvacsora keretében, majd vasárnap délután megkoszorúzzák a San Francisco State Building udvarán 1986 óta álló Gloria Victis magyar emlékművet, a környékbeli Rózsa Olga alkotását. Optimizmusra ad okot az élénk cserkészélet. Csepely Diana vezetésével jelenleg majdnem hatvan tagúak a cserkészcsapatok és ügyelnek arra, hogy az oktatás nyelve a magyar maradjon. Ez a vidék ebből a szempontból talán kedvezőbb helyzetben van, mint mások, éppen azért, mert sok munkaerőt vonz, köztük gyakran gyermekes családokat.
         A szervezetek és aktív egyének között meg kell említenünk még a Corvinus Kulturális Egyesületet, a Kővirág dalegyüttest, az Eszterlánc néptánccsoportot, Dr. Fabó László könyvterjesztőt, aki egyben a MHBK helyi elnöke is, de van működő focicsapat is. A hetvenes évekig a Pannónia Sportklub adott otthont a legtöbb rendezvénynek, s azt követően a kilencvenes évek elejéig Magyar Háza is volt a közösségnek a belvárosban, a Stephaneum, mely az emigráns élet központjaként szolgált, és sok neves vendéget látott, mint például Mindszenty bíborost, Tollas Tibort, Szörényi Évat, Szeleczky Zitát vagy Wass Albertet. A közeli Berkeley egyetemen dolgozik Vörös Katalin, aki email-lista segítségével igyekszik összefogni a magyar diákokat és tanárokat.
         A san francisco-i közösséget Dr. Voisin Éva tiszteletbeli konzul és Könnyü Ernő volt kongresszusi képviselő is támogatja.


Szokásainkról és nyelvünkről


         Megfigyeléseim két részből álltak, az első részben kérdőívekkel érdeklődtem a kultúra megtartása iránt, míg a nyelvi témában személyes beszélgetéseim és írott források segítettek. Az adatgyűjtésnél azokra összpontosítottam, akik már hosszabb ideje itt élnek (tehát nem az elmúlt tíz év érkezettjeire) vagy már itt születtek.
         A Kárpát-medencében születettek túlnyomó többsége rendszeresen olvas magyarul, ezek közül sokan járatják a Californiai Magyarság című hetilapot. Ezenkívül a következő újságokkal találkoztam az elmúlt időszakban (a teljesség igénye nélkül): a kanadai Magyarság ("Kék Újság") és Magyar Élet, New Yorkból a Magyar Szó, szintén Kaliforniából a Magyarok Vasárnapja, az Újvilág és az Amerikai Magyar Hírlap, a Nemzetőr Münchenből, a Bécsi Napló, a Hadak Útján, a Magyar Egyház és Testvériség című református újságok, New Yerseyből a Népszava/Szabadság, Akronból a Magyar Élet, Clevelandből a Szittyakürt, a Délamerikai Magyar Hírlap Buenos Airesből, a Magyar Élet Ausztráliából; Magyarországról pedig a Magyar Fórum, a Nők Lapja, a Demokrata, a Szív és a Heti Világgazdaság. Az itt születettek többsége sajnos nem olvas rendszeresen magyarul, mivel már amerikai iskolarendszerben nőttek fel. Az idősebbek legtöbbje gyakran hazajár, átlagban két-három évenként. Ami az anyanyelv pontos megtartását illeti az otthon születettek soraiban, ennek az életkorral és az iskolai végzettséggel való bizonyos (de nem kizárólagos) összefüggése figyelhető meg: minél idősebb a beszélő és minél magasabb a végzettsége, általában annál kevesebb kifejezést kölcsönöz az angolból, kivételek azonban természetesen szép számmal akadnak. A hagyományok terén kiemelkedő szerepe van a magyar konyhának, nemzeti ünnepeinknek és népművészeti motívumokat ábrázoló tárgyaknak az otthonokban. Kevesebben ugyan, de megtartják a névnapokat, az ajándékokat az itt szokásos december 25-e délelőtt helyett Szentestén adják át, üdvözléskor arcon csókolják egymást (az itt népszerűbb ölelés helyett), és hatodikán jön a Mikulás is, például cserkészrendezvény keretében. Néhányan a méter-rendszerben is végeznek alapvető számításokat, és tipikus magyar keresztneveket is találunk az újonnan világra jöttek között.
         A nyelvi jelenségek közül a két leggyakoribb angol-interferencia esetre szeretnék példákat említeni, az idegen szavak kölcsönzésére (angolul borrowing) és a tükörfordításokra (loan-translations). Az alábbi példák angol nyelvűek, de ugyanezen jelenségek megfigyelhetőek más nyelvi környezetben is.
         A kölcsönzésnek több oka lehet: az adott szó nem létezik vagy létezett a magyarban a Haza elhagyásakor: ilyenek a credit report, mortgage, refinance, valet parking, user friendly, download, freeway, toll free, answering machine, potluck (party), VCR, teaching credentials, contractor.
         Más esetekben a szó vagy kifejezés nem volt ismeretes a kivándorlónak annak idején, elsősorban alacsony életkora miatt: refinery, stainless steel, retaining wall, multiplier, demand, logistics, foundation, driveway, earthquake, advertisement, heart attack, bypass, insure-olni.
         Egy harmadik csoportot alkotnak azok a kölcsönzött szavak, melyek angolul "hitelesebbnek" vagy pontosabbnak tűnhetnek, vagy az amerikai kultúrára jellemzőbbek: (financial) statement, (budget) surplus, low income housing, landlord, real estate boom, patio, life support, final inspection, zip code.
         Végül vannak olyan kifejezések, melyek angolul sokkal rövidebbek magyar megfelelőjüknél, így használatuk "gazdaságosabb" a beszélő számára: trunk 'csomagtartó', stick shift 'sebességváltó', plywood 'rétegelt lemez', reservation 'asztalfoglalás', hose 'locsolócső', move-olni 'költözködni', bookolva (vagyok) 'nem érek rá', handle-olni (a dolgot) 'megbírkózni vele', busy (voltam) 'elfoglalt', coup 'államcsíny', rent 'lakbér', buyer 'anyagbeszerző', vagy flyer 'röpcédula/hirdetés'.
         A tükörfordítások azért érdekesek, mert eredményük a magyarban helytelen: vagy egyáltalán nem létezik és nehezen érthető meg az angolul nem tudó számára a szövegkörnyezeten kívül, vagy megérthető ugyan, ám másként fogalmazza meg a magyar nyelv. Példák az előbbire:
áldott vagyok ('I'm blessed [by God]'), melyet magyarul talán úgy mondhatnánk, hogy megáldott az Isten vagy nagyon szerencsés vagyok;
csak ikszelte be a dobozokat ('he just kept checking the boxes'): itt csak ikszelte a négyzeteket/rubrikákat volna helyes;
intrikét faragású szószék ('intricate') > igényes/alapos/gazdag faragású;
fölnézni a szavakat ('look up the words') > kikeresni;
fizikai tréner ('physical trainer') > edző;
futott az elnökségért ('he was running for president') > indult az elnökségért;
kérelem forma ('petition form') > jelentkezési lap;
szemeteskanna ('trash can') > kuka/szemetesvödör;
kihúzok ('I will pull out') > kiállok/kifarolok;
magasút ('highway') > autópálya;
magas nyomású munka ('high pressure work') > feszített (tempójú) munka;
második természetemmé vált ('it became second nature') > természetessé vált (számomra/nekem);
házmelegítő party ('house warming party') > házavató;
tábla ('[cutting] board') > vágódeszka;
visszavágtam a [munkámat] (´I cut back on my workload´) > kevesebbet dolgozom;
visszaveszem amit mondtam ('I take it back') > visszavonom;
rám akasztotta a hallgatót ('he hung up on me') > letette a hallgatót/kagylót.
         A második csoportba olyan kifejezések tartoznak, mint piacra tették a házat ('they put the house on the market') > elkezdték árulni; utolsó név ('last name') > vezetéknév; figyelmetekbe hozni ('bring to your attention') > figyelmetekbe ajánlani; ismerősek voltunk a helyzettel ('we were familiar with the situation') > ismertük a helyzetet; lottójegy ('lotto ticket') > lottószelvény; vacsorára kivinni ('take out for dinner') > vacsorázni (el)vinni; erősen dolgozni ('work hard') > keményen dolgozni; bejárható éléskamra ('walk in pantry') > nagy éléskamra.
         Ezek a körülvevő idegennyelvű kultúrából érkező behatások egy idő után szinte természetes módon fellépnek (bármely nyelvről legyen is szó), és szinte mindenki szükségszerűen használja őket bizonyos mértékig. Nem mindegy azonban, hogy a beszélő mennyire igyekszik ellenállni a sokszor valóban nagy nyelvi nyomásnak. Ha ez sikerül, akkor a következő nemzedékek helyzetét könnyítjük meg azáltal, hogy teljes értékű, hiteles magyar nyelvet hagyunk rájuk.

Megjelent:
Californiai Magyarság, Los Angeles, USA, Feb.23, 2001
Magyar Szó, Wellington, New Zealand, March 2001
Amerikai Magyarság, Toronto, Kanada, Április 28, 2001
Szigeti Magyarság, Vancouver, Kanada, 2001 május-június
Nemzetőr, München, Németország, 2003 február
Előadva:
Magyar Kongresszus, Cleveland, 2002 november

Tóth Gergely
egyetemi hallgató
UC Berkeley, Kalifornia
http://german.berkeley.edu/people/showprofile.php?id=81

 

RETURN HOME