Európai felhívás magyar
kisebbségekhez
2002. július 30. 10:22
MTI
A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett
mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti
kisebbségi hovatartozásuk miatt. A bizottság arra kéri – főként a magyar kisebbséghez
tartozókat – hogy angol illetve német nyelvű levélben mielőbb jelentkezzenek.
A bizottság arra kéri az érintetteket, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban
küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett
három nemzetközi jogi szaktekintélynek.
A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz
is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez
tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos esetleírással bemutatott
helyzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig német vagy angol nyelvű
levélben küldjék el közvetlenül a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek
nevét, címét, telefaxszámát, továbbá e-mail címét is közli a felhívás.
A három nemzetközi jogász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max
Planck intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára
és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője.
Mint Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke még
júniusban közölte a parlament strasbourgi ülésén, őket bízta meg a parlament
azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő
hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában a II. világháború után kiadott
Benes-dekrétumoknak, az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendeleteknek.
A Közép-európai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges
nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai
szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. Közép-Európában viszont történelmi
okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak
körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a
magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott
albánok. A felhívás emlékeztet arra, hogy a koszovói háború azért robbant ki,
mert megvonták az albánoktól kulturális autonómiájukat, és a nemzetközi közösség
nem hallgatott azokra a békés hangokra, amelyek sürgős megoldást szorgalmaztak
a kisebbségi jogok eltiprására.
A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehszlovákiában már 1945-ben
megpróbálkoztak az etnikai tisztogatással. Olyan törvényeket hoztak, amelyek
a német és magyar lakosságot kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés
nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben.
Akiket a Benes-dekrétumok jogfosztással sújtottak, s ma Csehországban, Szlovákiában
vagy Magyarországon élnek, most mernek először megszólalni, és igazságot követelnek.
Végül az Európai Parlamentben is egyre több képviselő gondolkozik úgy, hogy
elképzelhetetlen ezen országok felvétele az Európai Unióba, amíg el nem törlik
az emberi jogokat sértő törvényeket és helyre nem hozzák az elkövetett igazságtalanságokat.
Jelentkezni e-mailben lehet:
ulf.bernitz@juridicum.so.se
janos.bnagy@fundp.ac.be