Fazakas Ferenc emlékére

2004. december 19-én, röviddel 97. születésnapja után elhunyt az amerikai magyar emigráció egyik kimagasló alakja, Fazakas Ferenc. 1999 augusztusában és 2000 januárjában volt alkalmam beszélgetést készíteni vele életéről és szeretett szülőföldjétől távol végzett munkájáról kaliforniai otthonában, Mountain View-ben.

1907. november 17-én született székely családban, a Hátszeg-vidéki Russ faluban. Egy öccse és egy húga volt; utóbbi a székelyföldi Lisznyóban hunyt el két évvel ezelőtt. Első elemi-iskolai tanítója apja volt, aki előtte hadifogolyként megjárta Szibéria kommunista poklait. Öt elemi osztály után a Gyulafehérvári Római Katolikus Fogimnáziumba íratták, mely megalapozta szilárd műveltségét és szaktudását, s melyet kitűnő eredménnyel végzett. Itt meghatározó volt életében gróf Majláth Gusztáv Károly püspök, a diákok lelki gondozója, tanárai közül pedig Dr. Bitai Árpád.

Trianon igazságtalansága a család alapvető élményévé vált. Első személyes tapasztalatát a román rablások adták (állat- és gépállomány). Apja a hadifogságból való visszatérése után cserépkereskedéssel tartotta el a családot.

Fazakas 1925-ben érettségizett, majd 1931-ben a budapesti Műegyetemen két diplomát is szerzett, gépészmérnökit és közgazdaságtudományit. Az egyetem ideje alatt tagja volt a Katolikus Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesületének, és ebben az időben Dr. Várkonyi Fidél atya munkássága hatott rá. Sikeres atléta volt, a 400 méteres sík- és gátfutásban jeleskedett, többek között a Műegyetem Atlétikai és Futball Klubjában, Vadas Iván edzősége alatt. Legfontosabb eredményét 1931 Pünkösdjén érte el a BEAC-pályán, amikor az Országos Főiskolai Bajnokságon Héjjas Iván vetélytársaként 400 méteres síkfutásban második, gáton pedig első helyet ért el. A gátfutam érdekessége, hogy elektronikus mérőeszközök híján a bírák nem tudták eldönteni, melyikük a győztes, így néhány nappal később csak kettejükkel újra futtatták a versenyt, melyet Fazakas megnyert. Utána odament hozzá gratulálni egyetemi tanára, Laki Dezső, aki látta, hogy Fazakast hajtotta az akarat, hogy még valami szép eredménnyel térjen vissza Erdélybe.

1931-től egyéves katonai szolgálatát töltötte Ploiestiben, ahol szintén kiemelkedő sporteredményeket ért el (ott például többször nyert 100 méteren), és tudása és tartása román feljebbvalói tiszteletét is kiváltotta.

1932-ben alkalma nyílt Franciaországban folytatni tanulmányait. Lille-ben a katolikus egyetemen társadalom- és politikatudományban szerzett doktori címet. Eredményei miatt ösztöndíjban és évengedményben részesült. Ezidőben hunyta el édesapja. Erdélybe visszatérve megházasodott, 1935-ben elvette Kolossy Máriát, akivel a kolozsvári Dómban esküdtek. Két leány és egy fiú gyermekük született, a fiú azonban sajnos még gyermekkorában meghalt. Fazakas Ferenc műszaki és közigazgatási szaktudásának köszönhetően az amerikai tulajdonú Standard Oil cégnél kapott állást Ploiestiben, majd 1940-ben, a bécsi döntés után Nagykanizsára került ugyanazon cég ottani telepére közgazdász szakértőként. Ekkor szerezte meg újra magyar állampolgárságát, és a háborút is ott élték át. A történelem viharai azonban szétválasztották a családot. A vállalat felszerelését az oroszok elől mentendő, Fazakas is nyugatra kényszerült, s 1945 Húsvétján értek Ausztriába, az amerikai zónába. Itt az amerikai hadsereg alkalmazta, Welsben dolgozott irodavezetőként hat éven át, többek között a magyar ügyekkel foglalkozó osztály vezetőjeként is.

1951-ben az értelmiségi menekülteket elhelyező Ford Alapítvány támogatásával került az Egyesült Államokba, ahol először Detroitban egy tervezővállalatnál épületmechanikával foglalkozott, majd Michiganben, az Ann Arbor egyetemen dolgozott közgazdasági és gépészmérnöki területen egészen nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig. Rögtön bekapcsolódott a detroit-i magyar életbe. Itt legszorosabb munkatársai Dr. Tarna Imre jogász és v. Hefty Frigyes, az első világháború legendás pilótái voltak. Igyekeztek új életet lehelni a régi magyar szervezetekbe, ahol akkoriban még erősen érződött az 1920-as években érkezett baloldaliak hatása. Létrehozták a Detroiti Magyar Művészkört, mely képzőművészeti kiállításokat, kulturális eseményeket, Magyar Napokat rendezett, és megemlékezett nemzeti ünnepeinkről. Mindig szem előtt tartották az öregamerikásokkal való szoros kapcsolattartást is. Abban az időben még virágzó élet volt a magyar negyedben, Delray-ben, hiszen volt katolikus, görög-katolikus, és három református egyház is, és egyéb magyar intézmények széles választéka. Gyakran írt az ottani magyar újságba is, számos egyéb emigrációs lap mellett.

Közben 1951-ben elvette második feleségét, a marosvásárhelyi születésű Alvinczy-Szegedi Margitot, aki 1994-es haláláig hű társa volt. 1974-ben Kaliforniába, San Francisco környékére költöztek, ahol Fazakas ezután teljesen a magyar ügynek szentelte életét. Rendszeres előadója volt a cleveland-i Magyar Kongresszusoknak. Az ottani Árpád Akadémia Trianonról írott művéért aranyéremben is részesítette. Egy ideig alelnöke volt a Papp Gábor nevével fémjelzett Egyesült Magyar Alapnak, s részt vett a Floridában rendezett Csendőrkonferenciáknak is. Jó barátságot ápolt Tollas Tiborral és Wass Alberttel. Vezető egyénisége volt az AMOSz-nak (elődjének, az AMSz-nak, igazgatósági vezetője volt Dr. Nádas János munkatársaként). Itt Pásztor László és Dr. Balogh Sándor mellett dolgozott, s az AMOSz igazgatóságának elnöki tisztéről 1999-ben mondott le. Az AMOSz részéről az “örökös tb. igazgatósági elnöki címben” részesült. Fényes Mária szerkesztő felkérésére rendszeresen írt vezércikkeket a nagy múltú Californiai Magyarság című, Los Angelesben kiadott hetilapba, melynek San Franciscóval foglalkozó oldalain szerepeltek írásai. A San Francisco környéki Magyar Katolikus Misszió elnöke volt több, mint húsz éven át, ahol Hites Kristóf atya volt a legszorosabb munkatársa.

Fazakas Ferenc szenvedélyesen szavalt, kedvenc versei közé tartozott Mécs László "Bocsáss meg nekem, magyar ifjúság" című műve. Ezt a verset adta elő utoljára nyilvánosan 2002. október 19-én a Szabadságharc emlékünnepén, a Szabad Magyar Református Egyháznál Redwood Cityben. Ekkor már közel járt a 95. születésnapjához. Élete utolsó éveiben Modestoban talált menedéket Katona Jenő lelkipásztor családja gondozásában. Nt. Katona segítségével kiadták "Haláltusa Erdélyben a fennmaradásért" című kötetét (Felsőmagyarország Kiadó, 2003). Fazakas utolsó megjelenése 2004. augusztus 15-én volt a Magyar Katolikus Misszióban, Tósaky Irén, a Szent István Ház és a Stephaneum korábbi fáradhatatlan dolgozójának emlékmiséjén.

Feri bátyánk, az elkötelezettsége, erkölcsi tartása, hazaszeretete szolgáljon példaképül úgy a jelen, mint a jövő nemzedékeinek. Mindezért hálásak vagyunk Magának.

Tóth Gergely

RETURN HOME